Fogciszta: tünetei, felszívódik-e magától, és mikor kell műtét?

Mi a fogciszta (foggyökér ciszta), és miért alakul ki?

A fogciszta, orvosi nevén odontogén (fogeredetű) ciszta vagy állcsontciszta, a fog fejlődéséből visszamaradt hámsejtekből indul ki. Szinte mindig jóindulatú, de kezelés nélkül többnyire lassan tovább nő, és elvékonyítja a körülötte lévő csontot.

A leggyakoribb a gyökércsúcs körüli radikuláris, vagyis foggyökér ciszta: egy szisztematikus áttekintés szerint a fogeredetű ciszták 54,6 százaléka ilyen, 20,6 százalékuk a ki nem bújt fog koronája körüli follikuláris (dentigerosus) ciszta, 11,7 százalékuk odontogén keratociszta.¹ A radikuláris ciszta elhalt fogbelű fog körül alakul ki: a gyökércsatornából kijutó baktériumok tartós gyulladást tartanak fenn a gyökércsúcsnál, és egy részéből ciszta fejlődik ki. Az előzményéről külön cikkben írunk: Gyökércsúcs-gyulladás.

Egy nagy esetsorozatban a radikuláris ciszták leginkább a felső elülső fogaknál, a follikuláris ciszták az alsó bölcsességfogaknál fordultak elő.² Egy metaanalízis szerint a kivett, beékelődött bölcsességfogak 4,4 százalékánál találtak cisztát,³ ezért ha a felvételen a bölcsességfog körül elváltozás látszik, azt érdemes szájsebésszel kivizsgáltatni.

Mik a fogciszta tünetei?

A fogciszta leggyakrabban semmilyen tünetet nem okoz, és más okból készült röntgenfelvételen derül ki. Panaszt akkor okoz, ha megnő, vagy begyullad:

• árulkodó jel lehet, ha az érintett fog elszíneződött, harapásra érzékeny, vagy korábban gyökérkezelték,
• lassan növekvő, tömött duzzanat az ínyen, a szájpadláson vagy az arcon,
• a szomszédos fogak elmozdulása, kilazulása, rés a fogak között,
• a felső állcsontban az arcüreg felé terjedés, ritkán arcüreg-panaszok,
• begyulladva fájdalom, lüktetés, piros, meleg duzzanat, genny ürülése az ínyen (a ciszta „kifakad”), ritkán láz.

A ciszta nem tályog: a tályog napok alatt, fájdalommal kialakuló gennygyülem, a ciszta lassan, hónapok-évek alatt növő, hámmal bélelt üreg, amely begyulladva elgennyedhet, és ilyenkor a tályoghoz hasonló tüneteket okoz. A röntgenképen a gyökércsúcs körüli ciszta megbízhatóan nem különíthető el a gyulladásos szövettől, a gyökércsúcs körüli granulómától. Egy szövettani anyagot feldolgozó vizsgálatban a röntgenen felritkulásként (sötét foltként) látszó gyulladásos elváltozások 29,2 százaléka volt ciszta, és az előzetes diagnózis a cisztáknál csak az esetek 36 százalékában bizonyult helyesnek; a szerzők szerint ilyen elváltozás a klinikai kép és a röntgenkép alapján nem azonosítható megbízhatóan.⁴

Felszívódik-e magától a fogciszta?

Kezelés nélkül általában nem: a ciszta hámmal bélelt, zárt üreg, amely magától nem múlik el, és többnyire lassan tovább nő. Ha viszont a fertőzés forrását megszüntetik, vagyis a fogat gyökérkezelik, a gyökércsúcs körüli, cisztának látszó elváltozás sokszor visszahúzódik, és el is tűnhet. Ezt hívják sokan „felszívódásnak”. Hogy valódi ciszta volt-e, azt csak szövettan döntené el.

Egy vizsgálatban elülső fogak 7–18 milliméteres, cisztaszerű gyökércsúcs körüli elváltozásait a folyadék leszívása után gyökérkezeléssel, műtét nélkül kezelték: a 2–10 éves követés alatt az esetek 73,8 százalékában teljes, 9,5 százalékában részleges gyógyulást láttak, a szerző szerint tehát az elváltozás mérete nem döntő szempont abban, hogy gyökérkezelés vagy műtét legyen.⁵ A gyógyulás azonban időbe telik. Egy vizsgálatban gyökércsúcs-gyulladás miatt gyökérkezelt fogakat négy évig követtek: a gyógyuló gyökerek legalább 89 százalékánál egy év után már látszottak a gyógyulás jelei, a teljes gyógyulás viszont egyes esetekben négy évig tartott.⁶ Ezért a gyökérkezelés után évekig érdemes röntgennel ellenőrizni a gyógyulást.

Otthoni módszer, gyógynövény, öblögetés vagy borogatás a cisztát nem szünteti meg, legfeljebb a panaszokat enyhíti átmenetileg; ha a felvételen ciszta gyanúja merül fel, kérjen vizsgálatot.

Mikor kell műtét a fogcisztára?

Műtét akkor kell, ha a gyökérkezelés után az elváltozás nem gyógyul vagy tovább nő, ha a ciszta nagy kiterjedésű és a szomszédos fogakat, az idegcsatornát vagy az arcüreget veszélyezteti, ha ki nem bújt fog körül vagy fogtól függetlenül alakult ki, vagy ha a szövettan kiújulásra hajlamos fajtát, például keratocisztát igazolt. A gyökércsúcs körüli kis cisztánál az első lépés általában a fog gyökérkezelése vagy a régi gyökértömés megismétlése a fogorvosnál.

• Gyökércsúcs-rezekció: a fog megtartása mellett a gyökér csúcsával együtt távolítjuk el a cisztát.
• Ciszta műtéti eltávolítása (cisztektómia, Partsch II.): a cisztát a hámbélésével együtt, egy ülésben kiemeljük.
• Ciszta megnyitása (cisztosztómia, Partsch I.; dekompresszió vagy marsupializáció): a nagy cisztát megnyitjuk és nyitva tartjuk, hogy a nyomás csökkenjen és a csont visszaépüljön; a megkisebbedett cisztát később távolítjuk el.
• Foghúzás: ha a fog nem menthető, vagy a ciszta ki nem bújt bölcsességfog körül alakult ki, a fogat többnyire a cisztával együtt távolítjuk el.

Egy szisztematikus áttekintés szerint a megnyitást a vizsgálatok többsége előkészítő lépésnek tekintette, amelyet a ciszta eltávolítása követett; a nyitva tartás általában egy-két évig tartott, és a vizsgálatok gyakran említették, hogy így a második műtét kisebb beavatkozás.⁷ A keratociszta hajlamos a kiújulásra: a szisztematikus áttekintések összefoglalója szerint a kiújulás átlagosan 16,2 százalék volt, egyszerű eltávolítás után akár 43,2 százalék, az előzetes megnyitás és a kiegészítő eljárások viszont csökkentették; az áttekintések módszertani minősége azonban a szerzők szerint kritikusan alacsony, ezért az eredmények nem perdöntők.⁸

Hogyan zajlik a fogciszta eltávolítása?

A fogciszta műtét, vagyis a ciszta eltávolítása ambuláns szájsebészeti beavatkozás, a legtöbb esetben helyi érzéstelenítésben, kérésre szedációban vagy altatásban: a megtartható fog gyökércsúcsa körüli cisztát általában gyökércsúcs-rezekcióval együtt, a gyökér csúcsával egyben távolítjuk el, és még aznap hazamehet.

A műtétet 3D-felvétel (CBCT) alapján tervezzük, mert ezen látszik a ciszta kiterjedése és viszonya a szomszédos gyökerekhez, az idegcsatornához vagy az arcüreghez. Az íny megnyitása után a ciszta fölött ablakot nyitunk a csonton, a cisztát a hámbélésével együtt kiemeljük, és a sebet varratokkal zárjuk. A csont megnyitásához ultrahangos, piezoelektromos eszköz is használható: egy metaanalízis szerint ezzel kissé kevesebb a vérzés és a műtét utáni fájdalom, cserébe hosszabb a műtét, és az eredmények óvatosan értelmezendők.⁹

A nagyobb cisztát gyakran két lépésben kezeljük: megnyitjuk, csíkkal vagy kis csövecskével (drainnel) nyitva tartjuk, majd a megkisebbedett cisztát eltávolítjuk. Az eltávolított szövetet minden esetben szövettani vizsgálatra küldjük. A ciszta megnyitásának és műtéti eltávolításának díját az árlistán találja, a többi beavatkozásról a szájsebészet oldalon olvashat.

Mi történik a fogciszta műtét után?

A műtét után néhány napig duzzanatra és fájdalomra számíthat, hasonlóan egy foghúzáshoz; ez a szokásos fájdalomcsillapítókkal kezelhető, és a hét folyamán enyhül. A teendőket írásban is megkapja; ezek a bölcsességfog-műtét utániakhoz hasonlók (puha ételek, rágás az ellentétes oldalon, dohányzás kerülése). A varratokat a kontrollon távolítjuk el.

A ciszta helyén maradó csontüreg a legtöbb esetben magától, csontpótló nélkül feltöltődik új csonttal. Egy randomizált vizsgálatban 4 centiméternél kisebb cisztáknál a csont egy éven belül szinte teljesen visszaépült, akár tettek a helyére szarvasmarha-eredetű csontpótlót, akár nem, a csontpótlós csoportban a két hetes kontrollon inkább több sebgyógyulási zavar mutatkozott, később már nem volt különbség.¹⁰ Egy CT-felvételeket elemző vizsgálat szerint a csontüreg egy-két év alatt nagyjából a háromnegyedéig épült vissza, a legalább 3 köbcentiméteres cisztáknál viszont nagyobb maradványüreg maradt, ezért a szerzők ilyenkor a csontpótlás mérlegelését javasolják.¹¹ A gyógyulást röntgenfelvétellel érdemes követni. A kiújulás ritka: egy nagy esetsorozatban a követett betegek 2,82 százalékánál fordult elő.² A keratociszta ennél gyakrabban kiújul, ezért hosszabb követést igényel.⁸

Mit okozhat a fogciszta, ha nem kezelik?

A fogciszta szinte mindig jóindulatú elváltozás. Kezelés nélkül azonban tovább nő, és idővel kárt tesz a környezetében: elvékonyítja az állcsontot, elmozdíthatja vagy felszívhatja a szomszédos fogak gyökerét, a felső állcsontban az arcüreg felé terjedhet, és bármikor begyulladhat és elgennyedhet. A gyökércsúcs körüli ciszta tartós gyulladásos folyamat (a köznyelvben „góc”), amelyet érdemes megszüntetni.

Nem minden gyökércsúcs körüli, gyulladásosnak gondolt elváltozás az. Egy gyökércsúcs körüli elváltozások szövettani eredményeit feldolgozó vizsgálatban az esetek 3,4 százalékában a szövettan mást mutatott, mint amire a klinikai kép utalt: többségük más fajta, fejlődési eredetű ciszta (leggyakrabban keratociszta) volt, ritkán daganat, köztük rosszindulatú elváltozás is előfordult, ezért a szerzők a szövettani vizsgálatot különösen nagy elváltozásnál tartják fontosnak.¹² A tünetmentes cisztát sem érdemes tehát éveken át figyelmen kívül hagyni.