Gyökércsúcs-gyulladás: tünetei, kezelése és miért fáj a gyökérkezelt fog?

Mi a gyökércsúcs-gyulladás?

A gyökércsúcs-gyulladás a gyökér csúcsát körülvevő gyökérhártya (rostos tartószövet) és csont gyulladása, ezért foggyökérhártya-gyulladásnak is nevezik. Oka szinte mindig a gyökércsatornában lévő baktérium: vagy a fogbél halt el mély szuvasodás, sérülés vagy repedés miatt, vagy a gyökérkezelés után maradt a csatornában fertőzés, illetve jutott oda újra. A szervezet a gyökércsúcsnál próbálja feltartóztatni a baktériumokat, és közben a csont egy része felszívódik: ez látszik a röntgenfelvételen sötét foltként a gyökér vége körül. Az elváltozás többnyire gyulladásos sarjszövet (granulóma), a köznyelvben gyakran fogászati gócnak is nevezik; egy részéből ciszta alakul ki.

Egy metaanalízis szerint a gyökérkezelt fogak 39 százalékánál, a kezeletlen fogak 3 százalékánál látszott elváltozás a gyökércsúcs körül a felvételen; a felnőttek 52 százalékának van legalább egy gyökércsúcs-gyulladásos foga, és a valamilyen általános (szisztémás) betegséggel élőknél gyakoribb volt, mint az egészségeseknél.¹ A szerzők szerint a vizsgálatok nagyon eltérőek voltak, ezért az eredményeket óvatosan kell kezelni; mivel a betegség gyakran tünetmentes, a terhét valószínűleg alábecsülik.¹ A gyökérkezelt fog körüli elváltozás tehát nem ritkaság, és nem jelenti automatikusan a fog elvesztését.

Mik a gyökércsúcs-gyulladás tünetei?

A gyökércsúcs-gyulladás legjellemzőbb tünete a ráharapásra, rágásra vagy a fog megkopogtatására jelentkező fájdalom, és az az érzés, hogy a fog „megnyúlt”, előbb ér össze a többinél. Nagyon gyakran azonban nincs tünete, és csak egy más okból készült röntgenfelvételen derül ki.¹ A jellemző panaszok:

• tompa, nyomó fájdalom a fog körül, amely harapásra erősödik,
• nyomásra, kopogtatásra érzékeny, „magasabbnak” érződő fog,
• duzzadt, piros, nyomásra érzékeny íny a gyökércsúcs tájékán,
• gennyes sipoly (kis „pattanás”) az ínyen, amelyből időnként kellemetlen ízű váladék ürül; ilyenkor a fájdalom gyakran enyhül, mert a genny utat talál, a gyulladás azonban nem szűnt meg,
• heveny tályognál lüktető, erős fájdalom, arcduzzanat, megnagyobbodott nyirokcsomók az állkapocs alatt, láz.

A hideg-meleg érzékenység élő fogbelű fognál a fogbél gyulladásának (pulpitis) jele lehet. A gyökérkezelt fogban már nincs élő fogbél, ezért ha egy gyökérkezelt fog hidegre-melegre fáj, az gyakran egy szomszédos fogból vagy egy kezeletlenül maradt csatornából ered. A fájó fog azonosításához ezért vizsgálat és röntgenfelvétel kell.

Miért fáj a gyökérkezelt fog?

Egy gyökérkezelt, elhalt fog is fájhat: a fogbél már nincs benne, de a gyökér körüli csont és tartószövet él, és begyullad, ha a gyökércsatorna-rendszerben baktériumok maradtak vagy újra bejutottak. A gyökérkezelés célja, hogy minden csatornát kitisztítson és tömören lezárjon; ha ez bármelyik ponton nem teljes, a fertőzés fennmaradhat. A leggyakoribb okok:

• Kezeletlenül maradt csatorna. A fogaknak, különösen a felső őrlőfogaknak, gyakran több gyökércsatornájuk van, mint amennyi a hagyományos fogröntgenen látszik. Egy metaanalízis szerint azoknál a gyökérkezelt fogaknál, ahol a CBCT-felvételen (háromdimenziós, kúpsugaras CT-felvétel) kezeletlen csatorna látszott, 85 százalékban volt gyökércsúcs-gyulladás, a többinél 56 százalékban; a kezeletlen csatorna hétszeres eséllyel járt együtt gyulladással, és leggyakrabban a felső őrlőfogakon, különösen az első őrlőfogon maradt kezeletlen csatorna. A bizonyítékok bizonyossága alacsony.²
• Hiányos gyökértömés vagy nem záró korona, tömés. Ezért fájhat a korona alatti gyökérkezelt fog is: a korona vagy a tömés résein át a szájból baktériumok jutnak vissza a csatornába. Egy metaanalízis szerint ha a gyökértömés és a fog felső lezárása (tömés vagy korona) is megfelelő volt, a gyógyulás esélye mintegy 2,7–2,8-szor nagyobb volt, mint ha a kettő közül csak az egyik volt megfelelő.³
• Repedt vagy tört gyökér. A gyökérkezelt fog, főleg ha sok foganyagot veszített, könnyebben reped, és a hosszanti gyökértörés akár évekkel a kezelés után is okozhat panaszt. Egy szisztematikus áttekintés szerint nincs olyan klinikai vagy röntgenjel, amelynek pontossága a gyökértörés felismerésében igazolt lenne.⁴ A törés felismerése ezért nehéz, és előfordul, hogy csak a gyökér feltárásakor derül ki. Ha a gyökér hosszában megrepedt, a fogat többnyire el kell távolítani.
• Nem a fogból jön a fájdalom. A szomszédos fog, a felső fogaknál az arcüreg, valamint a rágóizmok és az állkapocsízület fájdalma is kisugározhat a gyökérkezelt fogra. Erről külön írunk: Állkapocsfájdalom.

Frissen gyökérkezelt fog fáj: meddig normális?

Normális, ha a frissen gyökérkezelt fog néhány napig fáj. A gyökérkezelés során a gyökércsúcs körüli szövetek ingert kapnak, ezért az érzéstelenítés elmúltával a fog harapásra érzékeny lehet, és tompán fájhat. Egy szisztematikus áttekintés szerint a gyökérkezelés előtt a páciensek 81 százalékának fájt a foga, a kezelés után egy nappal már csak 40, egy hét után 11 százalékuknak; a fájdalom erőssége egy 100 pontos skálán 54-ről egy nap alatt 24-re, egy hét alatt 5-re csökkent.⁵ A kezelés utáni panasz tehát egy héten belül többnyire elmúlik.

Ritkán a kezelés után a fájdalom hirtelen felerősödik, és duzzanat jelentkezik (ezt nevezik fellángolásnak), ami soron kívüli ellátást igényel. Egy metaanalízis szerint ilyen súlyos fellángolás az esetek 2,83 százalékában fordult elő, és gyakoribb volt, ha a fog a kezelés előtt magától is fájt (5,8-szoros kockázat), ha már volt gyökércsúcs-gyulladás, és ha újrakezelésről volt szó; a bizonyítékok bizonyossága alacsony.⁶

Szedje a kezelőorvosa által javasolt fájdalomcsillapítót, és az első napokban ne rágjon a fogon. Ha a fájdalom a harmadik-negyedik nap után erősödik, az íny vagy az arc duzzad, vagy láza van, keresse fel a gyökérkezelést végző fogorvost. Ha a fájdalom hetekkel a kezelés után is fennáll, felvétel alapján kell eldönteni, hogy a gyulladás gyógyul-e, vagy a kezelést meg kell ismételni.

Régen gyökérkezelt fog fáj: miért most, és mit mutat a röntgen?

Egy évekkel ezelőtt gyökérkezelt fog leggyakrabban azért kezd fájni, mert a gyökércsúcs körül addig tünet nélkül fennálló gyulladás fellángol, mert a korona vagy a tömés mellett újra baktériumok jutottak a csatornába, vagy mert a gyökér megrepedt. A gyulladás hosszú ideig lappanghat anélkül, hogy bármit érezne belőle.¹

A felvétel értékelésénél az idő is számít. Egy vizsgálatban, amely a gyökérkezelt fogakat évente, legfeljebb négy évig követte, a kezelés előtt meglévő elváltozások 88 százalékánál látszottak a gyógyulás jelei; a gyógyuló gyökerek legalább 89 százalékánál ezek már egy év után megjelentek, a teljes gyógyulás azonban egyes esetekben négy évig tartott.⁷ Ezért egy friss gyökérkezelés mellett látható, csökkenő elváltozás még gyógyulhat; ha viszont az elváltozás évekkel a kezelés után is változatlan vagy nő, az a kezelés sikertelenségére utal, és újabb kezelés kell. A gyökérkezelés után új gyulladás is kialakulhat: ugyanebben a vizsgálatban azoknál a fogaknál, amelyeken a kezelés előtt nem volt gyökércsúcs-gyulladás, 6 százalékban jelent meg később elváltozás.⁷

A hagyományos fogröntgen a gyökércsúcs körüli csonthiányt jó pontossággal mutatja ki, de a kisebb elváltozás elkerülheti a figyelmet. Egy metaanalízis szerint a kisfilmes (periapikális) fogröntgen pontossága a csonthiány kimutatásában egy 0-tól 1-ig terjedő mérőszámon jó (0,73), a CBCT-é kiváló (0,96); a vizsgálatok mesterségesen létrehozott csonthiányokon készültek.⁸ A háromdimenziós CBCT-felvétel a kezeletlenül maradt csatornát is megmutathatja,² és ábrázolja a gyökér és az elváltozás viszonyát az idegcsatornához vagy az arcüreghez, ezért a szájsebészeti műtéteket ennek alapján tervezzük. A Cochrane-áttekintés szerint arra nincs bizonyíték, hogy a gyökércsúcs-rezekció előtti CBCT a hagyományos röntgenhez képest javítaná a gyógyulást; ezt egyetlen vizsgálat elemezte, nagyon alacsony bizonyossággal.⁹

Hogyan kezelhető a foggyökér gyulladása: újrakezelés, gyökércsúcs-rezekció vagy foghúzás?

Ha a fog még nincs gyökérkezelve, a gyökércsúcs-gyulladás megoldása a gyökérkezelés. Gyökérkezelt fognál három út van: a gyökérkezelés megismétlése (újrakezelés), a gyökércsúcs-rezekció, vagy a fog eltávolítása és pótlása. Mindegyik a baktériumforrás megszüntetését célozza. A Cochrane-áttekintés által idézett klinikai irányelvek szerint az elsődleges teendő a gyulladás forrásának helyi megszüntetése; antibiotikum csak terjedő fertőzésnél (például kiterjedt duzzanat, megnagyobbodott nyirokcsomók) vagy általános tüneteknél, például láznál indokolt.¹⁰ Az antibiotikum a baktériumforrást a gyökércsatornából nem távolítja el.

Újrakezelés. A fogorvos vagy a gyökérkezelésre szakosodott fogorvos (endodontus) eltávolítja a régi gyökértömést, megkeresi és kitisztítja a csatornákat, a kezeletlenül maradtakat is, majd újra tömi a fogat. Egy szisztematikus áttekintés szerint az újrakezelés sikeressége összesítve 77 százalék volt; az eredményt befolyásolta, hogy volt-e elváltozás a gyökércsúcsnál, meddig ér a gyökértömés, és milyen a fog tömésének vagy koronájának záródása.¹¹ Ha a csatornák hozzáférhetők, általában ez az első lépés.

Gyökércsúcs-rezekció. Ha az újrakezelés nem lehetséges, például csapos korona vagy híd, elzáródott csatorna vagy letört eszköz miatt, illetve ha az újrakezelés után sem gyógyul a gyulladás, szájsebészeti megoldás jön szóba. A rezekciónál helyi érzéstelenítésben a gyökér csúcsát a gyulladt szövettel együtt eltávolítják, és a csatornát rendszerint a gyökér vége felől is lezárják. A Cochrane-áttekintés egy év után nem talált egyértelmű különbséget a gyógyulásban a műtéti és a nem műtéti újrakezelés között, a bizonyítékok minősége azonban nagyon alacsony volt; a műtét után az első héten többen számoltak be fájdalomról.⁹ A műtét menetéről, sikerességéről és áráról a Gyökércsúcs-rezekció oldalon írunk.

Foghúzás és pótlás. Ha a gyökér hosszában megrepedt, vagy a fog körüli csont erősen leépült, a fog megtartása nem reális, és a foghúzás, majd az implantátum a jobb út. Egy szisztematikus áttekintés szerint a gyökérkezelt fogak 86–93 százaléka 2–10 év után is a helyén volt, és a fog megmaradását leginkább az javította, ha a kezelés után koronát kapott.¹² A konzultáción a felvételek alapján megmondjuk, ha a fog megtartásának kicsi az esélye.

Mi történik, ha nem kezeljük a gyökércsúcs-gyulladást?

Kezelés nélkül a gyökércsúcs-gyulladás nem gyógyul meg, mert a baktériumforrás a csatornában marad. A csont a gyökércsúcs körül tovább fogyhat, a gyulladás bármikor heveny tályoggá lángolhat fel, és az elváltozás idővel cisztává alakulhat. Egy vizsgálatban, amely a szövettani vizsgálatra küldött állcsont-elváltozásokat elemezte, a gyulladásos elváltozások 59,7 százaléka granulóma, 29,2 százaléka gyökérciszta volt; a szerzők szerint a kettő a klinikai kép és a röntgen alapján nem különböztethető meg megbízhatóan.¹³ Ezért az eltávolított szövetet szövettani vizsgálatra küldjük. A cisztáról külön cikkben írunk: Fogciszta.

A tartós gyulladás nem csak a fogat érinti. Egy több szisztematikus áttekintést összegző elemzés szerint a gyökércsúcs-gyulladással élőknél a szív- és érrendszeri betegségek mérsékelten, mintegy harmadával gyakrabban fordultak elő; a szerzők szerint a vizsgálatok nagy eltérései miatt ok-okozati összefüggésre csak óvatosan lehet következtetni.¹⁴ A kezelés kézzelfogható haszna, hogy a fog megmenthető, amíg elegendő csont van körülötte.