Szájsebészet: bölcsességfog, gyökércsúcs-rezekció, ciszták

Mi tartozik a dentoalveoláris szájsebészethez?

A szájsebészet a fogászat sebészeti szakterülete. A fogakat hordozó állcsontrészt és a körülötte lévő lágyszövetet kezeli: ide tartozik az implantátumok behelyezése, a hiányzó csont pótlása, a beékelődött vagy menthetetlen fogak műtéti eltávolítása, a sinuslift a felső állcsont hátsó részén, valamint az állcsont előkészítése a rögzített vagy kivehető fogpótlásra. A fogászattól a tervezhető műtéti beavatkozás, az arc-, állcsont- és szájsebészettől pedig a fogra és annak csontos ágyára szűkülő fókusz különbözteti meg. Ezt nevezzük dentoalveoláris sebészetnek, és erre épül később minden rögzített fogpótlás.

Az ilyen beavatkozások megfelelően képzett szakember kezébe tartoznak. A dentoalveoláris szájsebész szakorvos a fogorvosi diploma után többéves sebészeti szakképzést végez. Dr. Gálffy Richárd a szakképzését a budapesti Szent János Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztályán és a Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikáján végezte. A rendelőben ugyanaz az orvos tervezi meg az esetet, aki a műtétet is elvégzi, így a tervezés és a kivitelezés nem válik el egymástól.

Bölcsességfog-eltávolítás

A bölcsességfogak gyakran nem férnek el az állcsontban: ferdén állnak, részben vagy teljesen a csontban maradnak. A beékelődött fog körül ínygyulladás alakulhat ki, szuvasodhat a szomszédos őrlőfog, és a környező csont is károsodhat. Ha a fog panaszt okoz, vagy a felvételen elváltozás látszik körülötte, az eltávolítás indokolt.

Panaszmentes, egészséges beékelődött bölcsességfognál a döntés nem automatikus. A Cochrane-áttekintés 2020-ban nem talált elegendő bizonyítékot arra, hogy az ilyen fogakat általánosságban ki kellene venni vagy meg kellene tartani. Nagyon alacsony bizonyosságú adatok szerint a megtartott fog hosszú távon növelheti a szomszédos őrlőfog fogágybetegségének kockázatát.¹ Ezért nem általános szabály, hanem az adott fog helyzete, az életkor és a rendszeres kontroll lehetősége alapján döntünk, és ezt a konzultáción Önnel együtt beszéljük át.

Minden műtétet 3D-felvétel (CBCT) alapján tervezünk. A felvételen pontosan látszik a gyökerek viszonya az alsó állcsont idegcsatornájához, a felső állcsontban pedig az arcüreghez. Ehhez őszintén hozzá kell tenni: a vizsgálatok szerint a CBCT önmagában nem csökkenti az idegsérülés gyakoriságát a panorámaröntgenhez képest.³ A haszna abban van, hogy a műtét nehézségét előre felmérjük, és a technikát ehhez igazítjuk.² Ha a gyökér szorosan az idegen fekszik, szóba jöhet a koronektómia: ekkor csak a fog koronáját távolítjuk el, a gyökeret a helyén hagyjuk. Egy 7115 bölcsességfogat összesítő metaanalízis szerint ez a módszer a hagyományos eltávolításhoz képest jelentősen ritkábban jár az alsó ajkat ellátó ideg sérülésével, ára viszont, hogy az esetek néhány százalékában később második beavatkozás szükséges.⁴

A csont megnyitásához a hagyományos fúró mellett ultrahangos, úgynevezett piezoelektromos sebészeti eszköz is használható. 18 randomizált vizsgálat metaanalízise szerint a piezoelektromos technika után kevesebb a fájdalom, kisebb a duzzanat és jobb a szájnyitás, cserébe a műtét néhány perccel hosszabb.⁵ A fog helyére saját vérből készített PRF is helyezhető, ugyanaz az anyag, amelyet a csontpótlásnál is alkalmazunk. A bölcsességfog-műtétek 33 randomizált vizsgálatát összesítő elemzés szerint a PRF csökkenti a fájdalmat, a duzzanatot és a szájnyitási nehézséget, és ritkább utána a fájdalmas, száraz üregként ismert alveolitis.⁷ Egy korábbi metaanalízis az alveolitis kockázatát a PRF-fel nagyjából a felére tette.⁶

Antibiotikum: csak indokolt esetben

Antibiotikumot nem írunk fel automatikusan minden bölcsességfog-műtét után. A Cochrane-áttekintés szerint a megelőző antibiotikum egészséges pácienseknél csökkentheti a műtét utáni fertőzés és az alveolitis kockázatát, a bizonyíték azonban alacsony bizonyosságú, és átlagosan 19 embert kell kezelni ahhoz, hogy egy fertőzést megelőzzünk.⁸ Egy 2024-es hálózati metaanalízis hasonló következtetésre jutott: az antibiotikum hat, de sok pácienst kell kezelni egyetlen szövődmény elkerüléséhez, ezért a szerzők az egyéni kockázat mérlegelését javasolják.⁹ Ezért a konzultáción az Ön általános egészségi állapota és a műtét kiterjedése alapján döntünk róla.

Gyökércsúcs-rezekció

Ha egy gyökérkezelt fog körül a gyökércsúcsnál tartós gyulladás marad, két út van: a gyökértömés megismétlése vagy a gyökércsúcs műtéti eltávolítása. A rezekciónál helyi érzéstelenítésben megnyitjuk a gyökércsúcs fölötti csontot, eltávolítjuk a gyulladt szövetet és a gyökér csúcsi néhány milliméterét, majd a gyökércsatorna végét a gyökér felől zárjuk. Így a fog megmaradhat, és nem kell implantátummal pótolni.

A Cochrane-áttekintés szerint a műtéti és a nem műtéti újrakezelés között nincs egyértelmű győztes, a választás a fog állapotától függ.¹⁰ A korszerű, nagyítás mellett végzett rezekció eredményei jók: egy 2020-as metaanalízisben a randomizált vizsgálatokban 91,3 százalék, a prospektív vizsgálatokban 78,4 százalék volt a sikeres gyógyulás aránya 2–13 éves utánkövetéssel. Az eredményt rontja a dohányzás és a gyökér repedése, segíti a jó csontszint és a modern gyökércsúcs-záró anyag.¹¹ Nagyobb csonthiánynál a műtéti területet csontpótló anyaggal és membránnal is kiegészíthetjük: nyolc randomizált vizsgálat összesítése szerint ez javítja a gyógyulást.¹²

Ciszták és menthetetlen fogak eltávolítása

Az állcsontciszta folyadékkal telt, hámmal bélelt üreg, amely leggyakrabban elhalt fog gyökércsúcsánál vagy ki nem bújt fog körül alakul ki. Lassan növekszik, és közben elvékonyítja a környező csontot, elmozdíthatja vagy felszívhatja a szomszédos fogak gyökerét. Sokszor véletlenül, röntgenfelvételen derül ki. A ciszták kezelése sebészeti: a kisebbeket egy ülésben, teljes egészében eltávolítjuk, a nagyobbakat előbb megnyitjuk és csíkkal nyitva tartjuk, hogy a nyomás csökkenjen és a csont a széleken visszaépüljön, majd a megkisebbedett cisztát távolítjuk el. Az eltávolított szövetet szövettani vizsgálatra küldjük, mert a biztos diagnózist ez adja.¹³ Egyes cisztafajták, például a keratociszta, hajlamosak a kiújulásra. Ezeknél a kétlépcsős, megnyitás utáni eltávolítás csökkentheti a kiújulás esélyét, bár az ezt alátámasztó vizsgálatok száma még kevés.¹⁴ A piezoelektromos eszköz a cisztaeltávolításnál is használható: kevesebb vérzéssel és műtét utáni fájdalommal jár, de hosszabb a műtét.¹⁵

A nem megmenthető fogakat és gyökereket el kell távolítani, mert gyulladást és gócot tartanak fenn. A letört, mélyen a csontban maradt gyökeret vagy a sűrű csontban ülő fogat feltárással, az íny megnyitásával és a csont részleges eltávolításával vesszük ki. Ha a fog helyére implantátum kerül, a foghúzást már az implantátum tervezésével együtt végezzük, és bizonyos esetekben az implantátum rögtön a húzás után behelyezhető. Erről a tudástárban írunk: Azonnali implantáció.

Érzéstelenítés, szedáció, altatás

A legtöbb szájsebészeti beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik, és jól viselhető, egy szokásos fogászati kezeléshez hasonlóan. Aki nagyobb nyugalmat szeretne, vagy nagyobb műtét áll előtte, szedációban vagy aneszteziológus orvos jelenlétében altatásban is kezelhető. Ez akkor is jó megoldás, ha szorong, erős a garatreflexe, zavarják a kezelés hangjai, vagy több beavatkozást szeretne egy ülésben elvégeztetni. Hogy melyik forma illik Önhöz, a beavatkozás kiterjedésétől és az Ön kívánságától függ, és a kezelés előtt közösen döntjük el.

A műtét után

A beavatkozás ambuláns, még aznap hazamehet. Az első napokban a terület megduzzadhat és fájhat, ahogy egy foghúzás után, ez a szokásos fájdalomcsillapítókkal jól kezelhető. A varratokat a kontrollon távolítjuk el, és ekkor nézzük meg a seb gyógyulását is. A dohányzás rontja a sebgyógyulást és a rezekció kilátásait is,¹¹ ezért a műtét körüli napokban érdemes mellőzni. Ha a műtét után erősödő fájdalmat, lázat vagy kellemetlen szájízt tapasztal, hívjon minket: az alveolitis és a sebfertőzés kezelhető, de nem érdemes vele várni.